27-es vasútvonal személyforgalmának újraindítása,

valamint Siófokig való meghosszabbítása

1. A 27-es vasútvonal települései újra vasúthoz jutnának, ezzel könnyebbé válna a megyeszékhely, valamint a Balaton megközelítése. A megszűnés óta a vonal menti községekben problémát jelent a megyeszékhelyre és a szomszéd községekbe való eljutás. Ez főleg a vonal déli részére jellemző.
   
   
2. Nagy problémát jelent, hogy a vasútvonal nem váltható ki autóbusszal, mert a közút más nyomvonalon halad, ezért nem lehet a párhuzamos közlekedés megszüntetése elvén a vasutat kiváltani autóbusszal. Például: Papkeszi - Veszprém, Hajmáskér - Berhida, Veszprém - Siófok, Lepsény - Veszprém és hasonló kapcsolatok a vasúttal jóval könnyebben elérhetőek, mint autóbusszal.
   
   
3. A Balaton keleti háttértelepüléseit bekapcsolná a tó vérkeringésébe, amely turisztikai és egyéb fejlődéséhez juttatná a településeket.
   
   
4. A vasút nagy előnye a kerékpárszállítás, amely a Balaton közelében igen felkapott turisztikai szempont.
   
   
5. Veszprém közvetlen vasúti összeköttetést kapna a Balaton legnagyobb városával.
   
   
6. A vasútvonal települései könnyedén eljuthatnának Siófokra és a Balaton-partra, mely több munkalehetőséget teremthet a környéken.
   
   
7. Újra visszatérhetnek a nagy sikerű nyári Győr - Balaton fürdővonatok. A 2013-as menetrendben jelenleg kerülőútvonalon közlekednek.
   
   
8. A Balaton újbóli "körbevonatozása" válna valóra, ez főleg a kerékpárszállítás miatt is fontos.
   
   
9. A vasútvonal újranyitásával a Balaton és a Bakony összekapcsolása válna valóra. A két fontos turisztikai célpont összekötésére lenne igény.
   
   
10. Öt vasútvonalat kapcsolna össze az elképzelés. A szombathelyi, északi-parti, déli-parti, győri és kaposvári vasútvonalak összekapcsolásával és kedvező menetrenddel, komoly átszállási lehetőségek jönnének létre.

 

Település	2013-as autóbusz menetidő (perc)	2007-es vasúti menetidő (perc)	Megjegyzés
Hajmáskér	19-27	7
Sóly	17-18	12
Vilonya	19-26	18
Királyszentistván	17-22	18
Papkeszi	34 (napi 2 járat)	23	autóbusz, átszállással: 38-55
Berhida	34-39	27
Küngös	68-75	36
Csajág	63-70	41
Balatonfőkajár	55-59	48
Lepsény	80-119	56	autóbusszal csak átszállással

A fenti táblázatból látható, hogy a vasút jóval gyorsabb közlekedési forma az autóbusszal szemben. Meglepő ugyan, de a vasútvonalon a megengedett sebesség 50 km/h. Mivel ez igen alacsony, ezért a későbbiekben számolni lehet ennek a sebességhatárnak a növelésével, amely még drasztikus menetidő-csökkentést idézne elő. Ez persze a távoli jövő, de látható, hogy amíg az autóbuszok biztonságos keretek között nem tudják a menetidőt csökkenteni, a vasút képes erre.

A forgalom újrafelvételekor érdemes lenne mérlegelni, hogy az újranyitás költségén felül, a vonalon található lassújeleket is felszámolják. Sóly és Királyszentistván-Vilonya megállóhelyek között lévő 30 km/h-s sebességkorlátozás újabb 2-3 perc menetidőcsökkentést eredményezne.

A Sóly és Királyszentistván-Vilonya közötti 30 km/h-s lassújelet  2014 év végén egy pályakarbantartás alkalmával eltüntették.  Így a forgalom újrafelvételekor, a bezárási állapotokhoz képest jobb pályát és jobb menetidőt lehet produkálni.

Település	autóbusz kilométer övezet (km)	vasúti kilométer övezet (km)
Hajmáskér	15	10
Sóly	15	15
Vilonya	20	15
Királyszentistván	15	15
Papkeszi	25	20
Berhida	25	20
Küngös	40	30
Csajág	35	30
Balatonfőkajár	35	35
Lepsény	75	40

A vasútnak számos előnye van a többi közúti járművel szemben.

Kényelem:
A vasúton nem kell tartani a kátyúk és a rossz úttest miatt bekövetkező folytonos rázkódástól. A hirtelen fékezés és kanyarodás hiánya miatt kényelmesebb olvasni, vagy éppen hordozható számítógépen dolgozni.

Gyorsaság:
A fenti táblázat is jól mutatja, hogy a vasút sebességének nincs felső határa, szemben a közúti közlekedéssel.

Biztonság:
424 utas vesztette életét a magyar vasút teljes, 166 éves történelmében! A közutakon csak az elmúlt évtizedben 12.000 ember halt meg. Évente háromszorosa a vasút teljes, bő másfélszázados történelmének! (forrás: iho.hu)

A vasútvonal legfőbb oka a bezárásra, a gyér utasforgalom. A 2007-es és 2009-es vasútvonal bezárások a megtakarítás jegyében történtek, később kiderült, hogy nem váltotta be az intézkedés a hozzá fűzött reményeket. Az akkoriban bezárt vasútvonalak kis forgalmú mellékvonalak voltak. Az akkori döntéshozók nem vették egyik vonalnál sem figyelembe, hogy miért kevés az utasszám és hogy tehetnék jobbá. Ez különösen igaz, a Veszprém - Lepsény vonalra.

A bezárást az indokolta, hogy Veszprém és Lepsény között nem volt kifejezetten nagy az utasforgalom.. Ez a rossz időpontban indított vonatoknak és a rossz átszállási lehetőségeknek volt köszönhető. Több vonat is Hajmáskér - Lepsény között tette meg a távolságot, ami tovább rontotta az utasszámot.

Ennek következtében 2007. március 4-én megszűnt a személyszállítás a vasútvonalon.

A vasútvonal újranyitására bármikor lehetőség adódhatna, ha a döntéshozók úgy intézkednek. Egy 2011-es önkormányzati összefogással kezdeményezték a vasútvonal újraindítását, de sikertelenül. Talán egy újbóli nagyobb összefogás eredményhez vezetne.

© Copyright 2013. Minden jog fenntartva.

Designed by Kertai Máté